Miss Brightside

Úgy döntöttem, hogy blogspot.hu-n több lehetőség van, ezért ott folytatódik a blog, csak más címen www.whiteandblackgrey.blogspot.hu. Remélem, ez is tetszeni fog nektek.

Tudom, hogy nem olyan régen nyitottam a blogot és még igen friss, de azon gondolkodom, hogy át kellene költöznöm blogspot.hu-ra, mert ott több lehetőségem lenne a külsőben meg egyéb hivatkozások révén. Itt egy szavazás. Ti döntsetek!

Decemberre az az ötletem támadt, hogy rockhónapot csinálok, vagyis ilyen típusú írásokat várhatok régi rock együttesekről magyartól külföldiig, aztán filmek és rockkönyvek. Szóval, aki kedveli a rockot annak kedvezni fog a blog decembere. Szóval a 4 Non Blondes-szel kezdünk.

Baricz Gergő a tavalyi X Faktor harmadik helyezettje. A műsor alatt néha a mentora, Keresztes Ildikó szerintem nála mellényúlt. Szerencsére (vagy nem?) az új korong inkább olyan lett, mint ahogy az erdélyi fiút megismertük egy szál gitárral a kezében. Nem állt be a mai trendek közé, és én ezt értékelem.

Szóval a Némán állni egy jó poprock lemez lett könnyed és élvezetes dallamos zenével és mondanivalókkal. A korong hibájaként csak azt róhatom fel, hogy a lemez hamar egysíkúvá válik a zene miatt. Más problémám nem volt. Az első szám a Tükrök arról szól, hogy valaki mindig más arcát mutatja. Üzenet:Légy önmagad! Mondjuk ez már kezd közhelyessé válni. Azért kellenek az ilyen nóták. A Bitek a virtuális "támadóknak" int be. Én még társadalomkritikát is fedeztem fel benne, hogy a fiatalok mennyi időt töltenek az internet előtt. Rés a falakon még mindig nem tudom felidézni. Nagyon nem ragadott meg. Lehet, hogy ez csak velem van így, viszont a szövege elég egyedi. A Némán állni jó kis sláger költő túlzásokkal. Egy egyszerű szám egy kapcsolat végéről. A klip is tökéletesen passzol hozzá. Baby-Bebogyó elsőre talán értelmetlennek tűnik, de olyan jó hangulata van, hogy az elragad. A szájharmonika a közepén ezt még tetőzi is. 40 éven át egyszerű dalocska. Ez sem igazán maradt meg. Stuck on you angol nyelvű szám. Igazából olyan, ami kint is megállná a helyét. Wings Tied Together (Norbet Kristóf cover) szép, de nem tudom kiemelni a többi közül. Ugye itt tűnik fel  a fentebb említett probléma. Dance to the end of love (Leonard Cohen cover) még az előző elég monoton, ez "pörgősebb". Talán ez a zene is dob, mert nem annyira simul be a többi közé. Ez Leonard Cohen érdeme. Amúgy nem értem ezt a két feldolgozást. There Must Have Been Something nekem az angol nyelvűek közül ez jött be a legjobba, pedig ez némely külföldi rockballadával másol. Solemn Silence a címadó dal angol nyelven. Nem értem, hogy miért kellett, bár nem rossz. Igazából jobban örülnék, ha a vége is magyar lenne. Legközelebb teljes magyar nyelvű korongot kérek, Gergő!

Úgy hozzám nőtt ez a korong, pedig ha nagyon gonosz akarok lenni ez egy átlagos magyar poprock lemez, de dob rajta a szöveg és a hang. Egyértelmű, hogy ez a stílus áll jól neki, de ettől még a zenei világa lehetne változatos.  Ebből 5/3 jönne, de a szívemre hallgatok így 5/4, de jobbat várok. Mondjuk szerintem az eddigi második szériás korongok közül ez lett legjobb. Kicsit elvakult voltam Kocsis Tibivel. Szóval ajánlom borús téli vagy őszi napokra.

Ez a cikk suliból hazafelé menet jutott az eszembe, bár tudom, hogy millió ilyen cikk van, és elnyomja a szokásos légy önmagad-maszlagot, ami nem hülyeség meg stb. Szóval gondolkodtam, közben 4 Non Blondes hallgattam, ami bevallom elég inspiráló, és erről is lesz majd szó, a lényeg, hogy nekem az ötlött az eszembe vajon mit határoznának meg rólam a zenei ízlésemből ítélve, mert elég egy kategóriát hallgatok, és vajon ki mit szólna hozzá. Például az egyik kedvenc írónőm Leiner Laura Kornt hallgat, amit én az egyszerű megjelenéséből nem is gondolnék, és a legmeglepőbb az, hogy ilyen kemény zene mellett olyat, mint Justin Bieber is szívesen hallgatja amit nem hiszem, hogy a Korn után valaki gondolná. Az emberek meglepetésekkel is tele vannak.

Az én ízlésem... Ha egyszerűen kategóriát kellene mondanom poprock. Pontosabb kategóriát nem tudok. Talán úgy, hogy szeretem a dallamos, igazi hangszeres nótákat, persze vannak kivételek, mint Kelly Clarkson What doesn't kill you (Stronger)-je. A jól használt szintetizátort szívesen elhallgatom. A két kedvenc énekesnőm P!nk, Janicsák Veca és Taylor Swift. A többieket, akiket még bírok nem nevezném kedvenceimnek. Meg is mondom, hogy miért szeretem őket.
Pinknek a személyes nótáit kedvelem a legjobban. Például örök favoritom a Don't let me get me vagy a Fuckin' perfect vagy a Raise your glass vagy a So what meg Who knew?. A végén az lesz, hogy összeset felsorolom. Igazából az fog meg benne, hogy van egy érzékeny és magabiztos oldala. Az érzékeny szívembe markoló. A magabiztos az önbizalmamnak tesz jót. Vecát az egyszerűsége és a természetessége miatt, a dalaiban pedig szív van. Egyszerűen van benne valami, mint, ahogy Taylorban is, aki talán hangban leggyengébb közülük. A számai szerethetőek számomra. Valahogy ő is ott vannak bennük, ahogy P!nk és Veca is. Talán azért van ez, mert mindhárman maguk vagy a szerzőkkel együtt készítik a dalokat. Ennyit jelent talán az énekes/dalszerző.
Kedven zenekarjaim is vannak már. A Heaven Street Seven, The Killers és a Fun. A HS7 szintén a személyessége miatt kedvelem, ezért áll hozzám a legközelebb az albumaik közül a Cukor és a Tudom, hogy szeretsz titokban. Náluk is csak a fentebb említetteket tudom ismételni meg a másik kettőnél is. A The Killers egyszerűen csak jó indie zenekar, és még mindig a topon vannak nálam a negyedik lemezük után is. A Funt a jókedve miatt szeretem, ami a Some Nights-on is jelen van. Egyik sem szomorú. Szóval ők lettek a rossz napjaim feldobói.

Szóval mindenki más zenét szeret. Pont ez a jó.

A Twilight Saga az egyik leggyűlöltebb és legimádottabb film- és könyvsorozat. Főleg a tinédzserlányok és érett korú nők rajongnak érte. Elvarázsolta őket egy halandó lány és egy vámpír szerelme. Én régen könyvben szerettem, de a filmeket nagyon bénának tartottam. Mondjuk a könyvek sem jobbak. Már sajnálom azt a 18 ezer forintot érte, amit a szüleimmel kidobattam az ablakon.

Történet: Bella miután életet adott lányának, Rensmee-nek, megerősödve és új képességek birtokában, vámpírként tér magához. Végre beteljesedett amire mindig is vágyott: vámpírként élheti életét Edward oldalán. A boldogságukat azonban hamarosan megzavarja a Volturik tanácsa, akik azt állítják, a Cullenek vétettek a vámpírtörvények ellen. Úgy vélik, hogy Bella és Edward gyermeke halhatatlan, természetfeletti képességeit születése után kapta, ezért a gyermeknek meg kell halnia. 
A Volturik csak a kínálkozó alaklomra vártak, hogy örökre leszámolhassanak a Cullenekkel. Edward Jacobbal az oldalán szövetségeseket gyűjt, hogy együtt küzdjenek meg a Volturikkal a mindent eldöntő, utolsó nagy csatában, ahol már nem csak családja, hanem a vámpírok és a vérfarkasok sorsa a tét.

A legnagyobb az egész filmmel az volt, hogy alig történt valami, így az egész a végkifejletig unalmas volt. Leszámítva a csatát, de arról később.

Látjuk, hogy "szerelmesen" néz egymásra Bella és Edward, majd Jacob és Reneesme, és én vagyok a célközönség. Ez Jacob-Reneesme-szál a könyvben jónak tűnt, de így utólag belegondolva röhejes. Ez tényleg pedofília.(A legutóbbi Hollywood Hírügynökségben ezt vártam a legjobban. ) A vizuális effektek szokás szerint gyatrák, pedig 120 millió dollár volt a film költségvetése. Abban mi került ennyibe? Ezek leginkább a farkasoknál ütköztek ki, de aranyos kutyák lettek, úgy elfogadom, ha nem változik Jacobbá.

Engem Reneesme idegesített a legjobban az egész színésznő és karakter semmilyen volt. Egyszerűen csak volt. Mondjuk az animált gyerek sem szép. A baba a Barátok Köztben sokkal édesebb.

A sminkmestereknek is egy fejmosás jár. Az előző részben nagyon jó munkát végeztek leroncsolt Kristennel, de vámpírként Bella nem nézett ki máshogy, mint emberként. Én különbséget nem láttam. Nem is értem, hogy egymástól mit volt elalélva.  Ha legalább jópasik lennének, de nincsenek. Pattinsonnak beszívott feje van, de a mosolya nem utolsó. Taylor Lautner túl izmos és nem helyes. Nekem egyik sem férfias.

Pozitívumok is vannak, de kevesebb, mint negatívum.

A legelején Bella éleslátása nagyon tetszett, ahogy a kamera ráközelített a dolgokra, ez nagyon jól lett megcsinálva. Amúgy néhol szerintem a kamera követhetetlenné tette az egészet.

A humor, olyan jókat röhögtem az elején volt néhány vicces beszólás és jelenet. Sajnos én kevésnek éreztem. Ebből többet is rakhattak volna a filmbe, akkor lenne az, hogy lesem, mikor lesz vége. 

A csata. Izgalmas lett. Az egy kicsit megdolgoztattat az embert, amikor repültek a fejek. Hiába nem volt vért. A leghülyébb csavar is ehhez köthető, amikor kiderül, hogy látomás. Ezt a könyvhöz képest megléphették volna. Amúgy bírtam az egyik fővámpírt, Marcust, ahogy állt és mondta végre. Ez is vicces lett.

A főszereplők semmilyenek, de kreáltak szimpatikus karaktereket, mint Benjamin vagy Carlisle régi angol barátja. Nagyon bírtam, hogy Katetel flörtölt. Mondjuk a színészeknek sem adnék Oscart, ezért a teljesítményért. Kár, hogy Dakota Fanningnak több játékidőt nem adtak, mert kiváló színésznő, és nagyon jól hozta a gonosz kis vámpírt. 

A film nem olyan rossz, mint aminek beállítják. Tény és való, hogy az előző rész az jobb volt, de nem lett a legrosszabb, mint az Újhold. Szerintem gyenge és üres film, ami maga módján el tudja az embert szórakoztatni. 5/2 ez csak ennyit érdemel.

Sosem tartoztam Rihanna rajongótáborához számomra túl maistream, bár biztos én valamelyik kedvencemre is ezt rá lehet húzni, de ezt hagyom is. Ő napjaink legismertebb és legsikeresebb énekesnője több millió eladott lemezzel és dallal. Több mint 12 listavezető sláger. Ezek mellett Grammy-díjas. Szinte már megszokottá vált, hogy Rihanna minden november új albummal rukkol elő. Ez már a hetedik lemeze, pedig tíz éve sincs pályán. 
A legutóbbi lemez a Talk that Talk a maga módján a szexről szóló dalcsokorral még tetszett, pedig egy elektronikus szutyok volt az egész. Nem mondanám, hogy az Unapologetic jobban sikerült volna. A Diamonds-hoz hasonló korongot vártam, ennek a fele teljesült. Túl sok a dubstep és az elektrós hangzás.A végeredmény átlagos.

A Fesh Out the Runaway egyértelmű klubnóta, amiben Rihanna rappel is. Kislemez befutó. A dob talán a szám egyetlen pozitívuma, de a zene elég idegesítő. A Diamonds-ban meglepő módon érzelmeket is kapunk. Gondolom a dalt Riri halott nagyanyja ihlette. Rég hallottam ilyet tőle. Amúgy a kliptörténetére rájött valaki, mert én azóta sem? Ha valaki tudja, írja le lécci. R'n'B, pop és egy kis soul jó stíluskeverés. Numb egy duett Eminemmel nem rég hallgattam meg, de nem maradt meg. Lehet, hogy nem velem van a baj. Tényleg kiesett a dal. Pour It Up R'n'B nóta számomra. Igazából a semmi extra kategória. Háttérzajként funkcionálhat. Loveeeee song feat. Future a fickó jól énekel, de van egy rész nála, ami olyan, mintha öklendezne. Különben Rihanna hangja is nagyon jól szól. Neki elég karakteres és erős mély hangja van. Szerelmes szám egy elég monoton zenével. Jump koncertnóta. Simán felkerülhetett volna a Talk that talkra. Miért erre került fel? Nem rossz. A refrén a vokállal egész jól sikerült, csak bedobja az általam szeretett dubstepet és tovább nyomásra késztet. Right Now kezdem az igényeim alább adni és a reményeim elszállnak. Azért kapunk ebben a számban érzéseket. Itt is erős a refrén. What Now típusú számokat vár az ember a bemutatkozó dal után. Ez egy öngyújtós, szenvedélyes ballada lett. Elég populárisra sikerült. Stay egy egyszerű érzelmes dalocska. Visszafogott, félénk zene és ének. Azért érzi az ember az előzővel szemben a különbséget. Mondjuk talán ez lett az egyik legjobb dal. Nobody Business feat. Chris Brown ahhoz képest, hogy Chris Brown baromi ellenszenves nem lett rossz szám ez. Mondjuk olyan ez, mintha Lady Gaga-tól vagy Xtinatól nyúlták volna, mert tiszta 'dívás' lett. Love Without Tragedy/Mother Mary ennek az a legnagyobb hibája, hogy túl hosszúra lett nyújtva, pedig jó lehetne. Amúgy az első fele valahonnan ismerős. Az első fele jobban bejön, de a második rész is korrekt. Get It Over With érzések bontakoznak ki egész jó zenei megoldásokkal. Talán unalmasnak tűnik, de remek. No Love Allowed is ismerős dallamokat idéz. Valami szigetvilág ihlethette. Megvan a korong lazuló dala. Lost in Paradise nálam is érvényesül, csak nem a Paradicsomban. Milyen jó ez a semmittelen dubstep, pedig az ének és a szövegrész teljesen korrekt. Csak a fickó semmilyen bitch-et ne nyögne be. Ezt Borgore óta utálom. Bulizós dalok közül a legelfogadhatóbb.

Tényleg átlagos album, bár voltak néhol meglepő pillanatok, de Rihannat az ember sosem a király lemezei miatt szerette, hanem a slágergyártása miatt. Azért remek szórakozást nyújtott. Kicsit pihenhetne, mert előbb-utóbb bekerül valami szanatóriumba meg a feltűnési viszketegségéből is visszavehetne, amúgy nem utálom őt. Ez megérdemel egy 5/3,5-et.

A legismertebb magyar napi sorozat, amit kb. 2 millió néző követ, hát én is követő vagyok már elég régóta. Egy megszokott napi rutinná vált. Azért a sorozat hagy kivetnivalót maga után, bár szerintem a sikere az "életszagúságban" van. Mondjuk nem mondanám rá, hogy ízig-vérig reális, mert abszolúte nem ilyen. Óriási hülyeségek is előfordulnak benne.

A sorozat legnagyobb hibája a kevés szimpatikus szereplő, aki nézi talán egyetért is velem, ebben a kérdésben.
A női karakterek mindegyike hisztis és idegesítő. Zsófi, Alíz, Kinga, cefet Gizi, Timike baromira irritálóak, főleg, amikor "sírnak". Ha én ilyen vagyok, akkor ugrom a Dunába, bár az elég messze van. Minden közül a legrosszabb Júli, azért, amit Andrással tett és a heppje miatt, amikor elkezdi, hogy ő takarít mindent, hát szerintem a seprűt vagy a rongyot nem veszi a kezébe, és mindent a Peti gyerek csinál. Nóra elviselhető kategória. Nem szoktak hülye agymenései lenni. A másik legrosszabb Linda, aki aztán ripacskodik. Hú, de pofon kéne vágni egypárszor. Nem a tanulás miatt, de az egész stílusa valami borzalmas, főleg, ha próbál beszólni. Hanna hülye, hogy még a Balázzsal van. A deszkás korszakában jobban csíptem. Lehet, hogy itt a színésznőkkel is probléma van. Három belevaló és kedves nőt csak sikerült azért az alkotóknak kreálni. Luca egy aranyos és kedves kislány, aki jó barátja az elkényeztetett Timikének. A legerősebb Klaudia a kicsit sznob és úrinős stílusával, akit egy szereplő úgy jellemezett, hogy olyan, mint a Miklós csak rúzsozza magát. Van benne valami. Akit én nagyon bírok Bözsi mama a belevaló idős asszony, aki megy a saját feje után és az idióta unokái között rendet rak.
A férfikarakterek egy fokkal jobbak. Mondjuk itt is vannak a falat kaparóm tőlük típusúak. Géza töketlen és egy rakás szerencsétlenség, nem hiányzik, Szabi dettó, Vili bácsi elvan, de teljesen felesleges a lúzer Lacival egyetemben, Balázs utálatos, mint az apja, csak ellenben Mikinek ez jól áll, Peti az elmegy kategóriát erősíti. Helyes srác. Ádámot bírom, amikor finoman beszól a Kingának, és tegnap este is, hogy pofára ejtette. Oké, nagyképűség picit van benne, de ellensúlyozza a jóképűsége. Köszönöm, hogy rám is gondoltak. Az én személyes kedvencem a Bartha Zsolt a mosolygós fenyegetésével és a dührohamaival. András is kedvelem az egyetlen jóember ebben a házban, bár egy kicsit tutyimutyi. Tipikusan az, akit legjobban sajnál az ember.
És az egész sorozat húzóembere és legnagyobb alakja Berényi Miklós. Nélküle valami hiányozna a Mátyás király térről, ha ez szemétláda nem kavarná a port. Ezek a húzások megérnének egy misét. Mondjuk kíváncsi lennék, hogy ilyen őrült ötletek, hogy jutnak az írók eszébe. 
Lehetett volna szerethető karaktereket írni.

Néha a történet is nagyon átcsap egy latin-amerikai szarba. Nálam az verte ki a biztosítékot, amikor Attilának a lánya az unokatestvére meg ezek a Berényi zabigyerekek. Néha nagyon elszaladt itt a ló, bár vannak jó csavarok. Például a "prostituált"-szál szerintem jó lett, és a lebukás is jól lett megoldva, de, hogy a Júli-Attila viszony még mindig nem derül ki... Ez már bosszantó, de rohadtul. Amúgy teljesen irreális dolgok is vannak, hát az előzetesben csakúgy látogatni nem lehet valakit, nem is szabad ehelyett úgy jártak be Alízék Gézához, mint a moziba.

A külső helyszínek is néha nagyon bénák, amikor vetített háttér van. Ez az utóbbi időben van. Mondjuk most már kezd visszatérni az igazi környezet, bár megértem, hogy nincs pénz párizsi forgatásra, de valahogy az egész látszik. Nem hiszem azért, hogy az RTL kevés pénzt öl a sorozatba.

Milyen sok hiba és pozitívum, de szórakoztató néhol életszerű dolgokkal, de hiába magyar sorozat nekem némely idegesítő karakter levesz, bár vicces, amikor a libák egymást ölik. Legyen egy 5/3,5. Ennyit ér nálam.
 

Rúzsa Magdi hazánk egyik –hanem- legkedveltebb és legtehetségesebb énekesnője, akinek pályája 2005-ben a 3. Megasztár óta töretlen. Talán az ott feltűntek közül ő mondható a legsikeresebbnek is. Talán csak az Eurovízió 9. helye, az év magyar énekesnője díj, néhány platina- és aranylemez vagy teltházas színházi est miatt. Idén november megörvendeztette a magyar embereket a harmadik önálló lemezével.

Én szeretem Magdi munkásságát, de a két stúdiólemeze, az Ördögi Angyal és az Iránytű nem a kedvenceim. Korrekt darabok, de én úgy voltam velük, hogy Magdi ennél sokkal, de sokkalta többet tud és képes például az estjének a dalai sokféle stílusúak, és messze jobbak, mint a stúdiómunkái. Ez sokkal különlegesebb, ezért félve vágtam neki a Tizenegynek, bár ez is korrekt, de jobb lett sokkal, mint az első kettő. Nézzük egészében:

A Nevetni magadon egy jó kis rock nóta. A megszokott engedd el magad hajrázós szám. Ilyet mostanában nem igen hallunk szólóelőadóktól. A tartalom megértéséhez elég a szövegét elolvasni. Szerelem engem mosolygásra késztet és szerintem aranyos szövege van. A refrén általánosságban szól a szerelemhez, míg az átkötő részek inkább nyári románcot jelenítik meg. Szerintem ez a magyar popzene. Nem kelek már fel érdekesre sikerült, mert a versek szerintem sokkal jobban lettek megcsinálva, mint a refrén, pedig az utóbbi a legfontosabb a dalokban. Azért összhangban van. Viaszmadár blues-os lett. Nem tudom eldönteni, hogy elválós vagy érzelmes, de valószínűleg mindkettő. Ezt jó értelemben mondom. Ebből jó rádiósláger lehetne. A Szabadulj el! ez az a nóta, aminek a címét elolvasod és tudod, hogy miről fog szólni és a zenét is el tudod képzelni. Legalábbis velem ez volt, mert egy rock számot vártam. Őszintén azt is kaptam. Unalmas hétköznapokon bömböltetésre vagy koncertre tökéletes. Boldogság van… az az érzésem volt, hogy Kelly Clarksonba botlottam, mert eléggé beleillik az ő repertoárjába. Ez egy lazulós nóta, amit már megszoktam, és szeretem az ilyen egyszerűséget, ami nem próbál monumentális lenni. Amúgy ez bárkinek a kedvesét idézi fel. Hallgasd meg és megérted. Az én személyes kedvencem a Csak a bolond remél következett, amit elvétve fel lehet fedezni a rádióban. Szerintem ez lett a legjobb a szöveg és a zene miatt. Enyhén folkos beütésű. Ez az akusztikus hangszerelés jól áll nagyon a hangjának. Fogd be és táncolj-t nem a legjobb szám után kellett volna berakni. Ez is elég átlagos rock nóta, bár a mai elgépesedett zenében jól hangzik. Ettől függetlenül elég fiatalos és szórakoztató lett. Ezzel is úgy vagyok, mint a Nem kelek már fellel, mert ebben is a versek sokkal jobbak lettek, mint a refrén. Inkább lépjünk tovább a másik legjobbra a Na-na-na-ra amely egyszerű, de mégis nagyszerű ez sem hatalmas műremek, de nagyon kellemes és jó szövege van. Én Magditól a dallamos rockot sokkal jobban szeretem, mert a túlzott rockolás az én fülemet zavarja. Ez gondolom az én egyéni gondom. Jó reggelt boldogság is teljesen rendben van. Igazából ehhez is azt tudom hozzáfűzni, amit az előzőnél mondtam. Az Egyszer Presser Gábor szerzeménye meg is látszik, hogy nagyon jó dal lett jazzes meglepetésekkel. Szerintem ez lóg ki a lemezről legjobban. Az estjéhez is tökéletes lenne Magdinak. Tárd ki szíved egy bónuszdal, amit még tavaly év végén megismert az ember. Karácsony idején gyakran fel is hangzott a rádióban. A VIVA-n futó sztárok csak szeretnének ilyet. Kellemes rockos allűrökkel. Azt hiszem, megkívántam egy forró csokit, bár az nincs itthon. Jó lesz a kakaó.

Jobban sikerült, mint az előzőek. Az egészet hallgatva az volt az érzésem, hogy a régi magyar rockzenékhez nyúlnak vissza, bár lehet, hogy csak én gondolom így. Amúgy én Magdi lágyabb oldalát jobban kedvelem, mint az őrüljünk meg-et kivétel a Hip hop. Az dal remek ébresztő. Ha számba veszem, hogy manapság ilyen hangzású albumot nem igazán hallottunk azt kell, hogy mondjam üdeszínfolt idén. Minden idők legjobbjának nem mondanám, de szerintem jobb lett, mint a tavalyi X Faktor első két helyezettjéé. Talán az egészben Magdi hangja a legjobb, bár úgy vettem észre, hogy a jellegzetes rekedtség már nincs meg, de szép tiszta lett, így is remek. Ezután az összeszedetlen befejezés után 5/4,5-et ajánlok.