Tudom, hogy az új posztnak elég érdekes címe van, de nagyon elgondolkodtatót engem ez a kérdés. Ez igazából Jay Asher 13 okom volt című könyve elolvasása után fogalmazódott meg bennem. A könyv elég érdekes és tanulságos. Én is ráébredtem, hogy néhány dolgot át kellene néznem az életemben. A regény régóta foglalkoztatott. Már ezer éve fájt rá a fogam. Sikerült túl jutnom rajta.
Igazából Hannah-t megértem, hogy miért választja ezt a módszert, vagyis, hogy öngyilkos lesz. Szerintem -megértem-, de nem ez lett volna a megoldás. Fordulhatott volna segítségért. Meg lehetett volna akadályozni. Ez egyfajta gyávaság volt, hogy nem próbált szembe nézni a gondjaival. Bár sokat csalódott. Én is sokat csalódtam már, de nem végeznék magával. Szerintem az öngyilkosság az önzés, csak abban az esetben értem meg, ha valaki már a halálán van, ezért nem vagyok eutanázia ellen. Az ő karaktere inkább emiatt a döntés miatt lett unszimpatikus. Nem a kedvenc női karakterem.
A könyv tartalma annyi, hogy Clay egy nap kap 13 kazettát, amin "szerelmének" a vallomása, hogy miért lett öngyilkos. Ezeket a kazettákat tovább kell majd adni, ha az illető meghallgatta a kazettákat. Ha nem teszi ezek nyilvánosságra kerülnek.
Clay sokkal jobban kedveltem, mint Hannaht, ahogy belátta a hibáit, hogy segíthetett volna neki, vagy, hogy az érzéseit rég megoszthatta volna vele, de nem mert lépni. A szereplők közül Tonny-t kedveltem még meg. A bűnbakok közül csak Clay és esetleg Mr. Porter volt az, akiket esetleg szimpatikusak voltak.
Nem egy szokványos happy end-es regény, ahol majd a végén kiderül, hogy a lány él. Nem. Sajnos ez a szomorú valóság, ahol tényleg sok fiatal akar végezni magával. Talán a könyv bátorságot ad azok számára, akik hasonló problémákkal küzdenek. Az üzenete szerintem az, hogy beszélj valakivel, ha öngyilkos gondolataid vannak, mert azok, akik szeretnek segíthetnek.
A könyvben tetszett a két féle narráció Clay-é és Hannah-é.
A történet a végére válik kerek egésszé.
A borítóról még egy szó nekem nagyon tetszik. Talán ez eddig a kedvencem.
Értékelés: 4/5. Abszolút egy jó könyv és tanulságos, viszont nem értek egyet Hannah-val hiába értem meg. Egyszerű és érthető. Elég depressziós, úgyhogy ha ilyet akarsz olvasni, akkor vágj bele.